slideshow 1 slideshow 2 slideshow 3

„TUDÓS FOTÓS"

A MI NYELVJÁRÁSUNK.

Egy nép legfontosabb műveltségi összetartója a nyelv. A kora középkorban a nemesek és a jobbágyok, szellemi műveltsége közel állt egymáshoz. Mátyás király történet írója, Galeotto Marzio ezeket írja: „A magyarok- legyenek nemesek vagy parasztok- majdnem ugyanolyan szólással élnek, és egyformán beszélnek”. A reneszánsz kultúra elterjedésével távolodás következett be, amit a könyvnyomtatás terjedése és az iskolázás egyre inkább elmélyített, ez azonban egyes nyelvjárások között a megérthetőséget nem gátolta. A magyar nyelvnek ez az egységessége jellemzi a nyelvjárásokat.

LAKOSSÁGUNK.

Csak szűkszavú források állnak rendelkezésünkre, de ezekből is megállapítható, hogy a gazdasági élet határozta meg az itt élő emberek gondolkodásmódját, erkölcsi szabályait. 

Wenckheim Béla báró lovasszobra.

Kisbéren a Lovarda előtti központi téren áll Fadrusz János, báró Wenckheim Béláról készített híres bronz lovas-szobra, amely a mai Magyarország területén a legnagyobb köztéri Fadrusz mű. Több mint száz év távlatából is érdekes a jelentős műalkotás Kisbéren történő fel állításának története.

 

 

A város határa és a határ használata.

A kisbéri határ jellemző földrajzi alakzata a hullámos, dombokkal és patakvölgyekkel szabdalt síkság. A Móri-árok kialakulásában szerepet játszó természeti erők területünkön hosszirányú földkéreggyűrődéseket okoztak. Ezek az árkok vezetik el a Bakony-vértes dombvidék, Bakonysárkány vízválasztó vonalán eredő patakok vízét. A patakok sodrása kiérve a sík vidékre lelassul, s a magukkal hozott hordalékot lerakva hosszan elnyúló mocsaras területeket, természetes tavakat képeznek. A kisbéri határt négy patak szeli át, ezért a patakok megkülönböztetésére szükség volt.

A Kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesbirtok

A kiegyezésig a magyarországi katonai ménesek- Mezőhegyes, Bábolna, és Kisbér- az osztrák hadügyminisztérium ( K. und K.) kezelésébe tartoztak. Elsőrendű feladatuk (a gazdaságosságra való tekintet nélkül) a katonai lóállomány utánpótlása, az alkalmas lófajták és szükséges fedezőmének tenyésztése volt.

 

Hegedüs Pál helytörténész.

 

Kisbéren született, 1932. február 14.-én. Édesapja id. Hegedüs Pál Kisbéren megbecsült lakatosmester volt. Édesanyjára hárult a hét tagú család - szülők, négy gyermek és a nagyanya – ellátása.

A kisbéri ménes alapítása

Az 1848-1849-es magyar szabadságharc a hősies ellenállás ellenére elbukott és az ellenség vad dühvel fordult szembe a forradalom vezetőivel. Batthyány Kázmér, nejével együtt Kossuthtal tartott az emigrációba. Távollétében a haditörvényszék halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.

Parasztházhoz tartozó gazdasági épületek.

Parasztházhoz tartozó gazdasági épületek.

 

A török háborúk alatt az állatok téli tartására un. Baromállásokat építettek. Az építménytetejének tartásához ágasfákat, cölöpöket vertek le, ezekre keresztfákat fektettek, majd szalmát szórtak. Oldalait ágakkal takarták be. Ez az építkezési mód vidékükön a szegényebb családoknál még hosszú ideig megmaradt 

Parasztházak berendezései.

Parasztházak berendezései.

Oldalak

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer