A település az újratelepítéstől napjainkig.

A kisbéri hagyomány azt tartja, hogy a település fő utcáját azért nevezték régen Hatházának mert itt épültek fel az első házak. Mint a következőkben látni fogjuk ez korántsem így van.

 Ma már csak alapos régészeti feltárás tudná megállapítani, hogy hol volt a régi középkori falu. Feltehetően a mai Magyar utca területén lehetett. Ugyanis az 1358 évi oklevélben két utat neveztek meg,, amelyek a hántai prépostság Kisbér és Nagybér falvából  Ászárra vezetnek.  A két útnak meglehetősen távol kellett esni egymáshoz, hogy külön-külön út vezessen Ászárra. A régi falu helyét igazolni látszik a Magyar utca területén nemrég talált avar-honfoglaláskori sírok

Az újratelepített 18. századi falut már részletesen ismerjük. Ugyanis a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után gróf Batthyány Tódor, Prenner Antal uradalmi mérnökkel 1768-ban elkészíttette Kisbér  telekkönyvét (lásd az 1sz. mellékletet) és a hozzá tartozó térképeket A telekkönyv első része Kisbér birtok általános leírását, tartalmazza. A második rész a telkek, összeírását részletezi: jobbágyok, bérlők, zsellérek, urasági épületek elhelyezkedési sorrendjében, sorszám szerint. A felsorolásban 54 jobbágy, 41 házas-, 2 házatlan zsellér, 11 árendás, valamin 13 urasági, 3 egyházi, 4 községi épület szerepel. Feltüntetik, hogy a jobbágyok egy egész telekhez viszonyítva, hányad részt birtokolnak és az ehhez tartozó szántóföldek, rétek mennyiségének megosztását nyomásonként /calcatura/. A harmadik rész Nagybér leírását tartalmazza.

A telekkönyvhöz igen gondosan megrajzolt kéziratos térképek tartoznak.

1. Összesítő térkép, amelyen Kisbér területe, külterületi földjei és erdőterülete látható.   ( ld. 2sz. mell. )

2. A belterület térképe a házak sorrendjében beszámozva, amely megegyezik a telekkönyv sorszámával. Így pontosan megállapítható, hogy ki hol lakott, melyik urasági épület mi célt szolgált.(ld. 3sz. mell)

3. Külön-külön az I. II, III. nyomás térképe, telkek szerint sorszámokkal ellátva, s ez lehetővé teszi annak pontos megállapítását, hogy kinek-kinek a földjei hol helyezkedtek el.

4. Nagybér térképe, felosztott erdő líneákkal

   A telekkönyvhöz tartozó belterületi térképből jól látható, hogy 1768-ban a településszabályos alaprajzú, ún.oldalhatáron álló beépítésű, szalagtelkes, egyutcás falu. A szalagtelkes (sorházas) település a házaknak az út mellé épülésével jött létre, amelynek jellemzője, hogy a házak és a kerítések az utcaszintben vannak és  homlokzatukkal kifelé néznek. A másik jellemző vonása, hogy az úgy nevezett útféli falu kategóriába sorolható. Ennél a falu típusnál olyan utat tettek meg a falu fő utcájának – esetünkben a mai Deák Ferenc utcát- amely a Győr-Székesfehérvár (via Regalis Albam) távolsági közlekedési útvonalból ágazott le. Az első telepesek a Komárom-Veszprém országutat keresztező Győr-Székesfehérvár országút mellé építkeztek. Az útkeresztezés elején épült fel a vendégfogadó, mellette az iparosok (varga, asztalos, kovács, kosárfonó) házai, majd utána a jobbágytelkek –Tóth, Böröczki, Petőcz, Jámbor, Jaksics, Horváth, Katona családok- következtek. Így alakult ki  a település fő utcája, amely 1768-ban a mai Széchenyi u l számú sarokháztól a Deák Ferenc utca közepéig, a Szent János tér felé leágazó útig terjedt. A házas zsellérek házai a tó mentén álltak. Kisbér a 18. század első felében még egyutcás falú volt , ezért utca elnevezésre nem volt szükség. 

   Fontosabb épületek:

   Vendégfogadó l.sz. A térképen egy „L” alakú épület látható, előtte két kisebb épület áll. A telket palánk veszi körül. A telekkönyvben a fogadóról a következők olvashatók: „A fogadó elég kényelmes, a terület szélén északi irányban áll, saját halastavacskája van.”

   Uradalmi kastély.17.sz. „Az uradalmi kastély két emeletes, elég tágas, beszállásolásra alkalmasnak tűnik. „

   Sörfőrő ház.54.sz. A birtokkönyvben megjegyzik: ”A földesúri sörfőző ház eléggé tágas és kényelmes, a halastó mellett, a terület közepén épült.”

   Templom és iskola 117., 118. sz.: „ A templom ilyen nagy népességnek meglehetősen kicsi, szükséges teljesen felújítani” -írja róla Prenner Antal.

   Kőmalom. A telekkönyvben elismerően nyilatkoznak róla: „A harmadik tó nyugatra, távolabb esik és nagyobb, és mesterien épített malom tartozik hozzá a Feketevíz, vagyis a Hántai-víz folyásában.”

   Jelentősebb épületek még: plébános lakása 10.sz., községháza 18.sz., uradalmi magtár 38.sz., juhosgazda uradalomtól bérelt juhistállói 41.sz., majolika üzem 40.sz., mészárszék 105.sz., községi jegyző háza 108.sz., vegyeskereskedő háza 113.sz., orvos lakása 114.sz.

   Az összesítő térképen még a következők láthatók: A Feketevíz-ér táplálta Kőmalom-tó,a Kutere-patak táplálta Első-tó, a Nagy-tó,majd a hídnál lévő Kis-tó. A közlegelők a mai páskomi szőlők területén voltak. A kenderföldek a mai Kossuth L. utca és a Petőfi S. utca képezte háromszög alakú területen, feküdtek. A településen három fontos útvonal vezetett keresztül: a már említett Győr-Székesfehérvár (via Regalis Albam), a Komárom-Veszprém  (via Regalis Comaromium) , és a Budai út( via Budensis), amely a mai Pulapusztát, Császárt érintve, Bánhidánál csatlakozott ún. Mészáros útba.

   1768-tól a mezőgazdasági termelés mellett, egyre nagyobb szerepet kapott az iparszerű termelés is. A malomipar, a fafeldolgozó fűrészüzem, a sörfőzőüzem, a majolikaüzem mellett, újabb iparágakat honosítottak meg, kartonfestő és posztóüzemet létesítettek. Az iparosítással egyre több német szakember telepedett le a községben. Ezek a magyaroktól elkülönülve a település keleti részén építették fel házaikat, ezért az utcát Német utcának nevezték el.(ld. 4sz. mell.)

    

   A 18. század végén, Magyarországon a vezető politikai élet irányításában jelentős változás következett be. A bécsi udvar döntése értelmében Magyarország nádora József főherceg lett. Az új nádor udvartartását a budai várban rendezte be. Ezt követően alcsuti birtokán nagyarányú luxus, építkezésekbe kezdett. Példáját követték az udvartartásához tartozó fiatal magyar főurak is

   Gróf Batthyány Antal József kisbéri birtokán valósított meg jelentős beruházásokat. Ekkor kezdett tért hódítani Magyarországon a felvilágosodás eszmerendszerét követő, a természet szépségét dicsőítő tájképi kerttípus az ún. „angolkert”. Kisbéren a főúri kastély köré építendő tájképi kert kialakítását akadályozták a közelében lévő jobbágyporták. Ez adta az indokot az 1790-es években a település központjának áthelyezésére a Győr-Székesfehérvár, Veszprém-Komárom közutak keresztezésébe. A mai Petőfi utca 3.sz., Kossuth L.utca 3.sz., Széchenyi utca.4.sz., Pilbauer köz határolta területet község központ részére tartották fenn. Az 1842.évi  térképen jól felismerhető, hogy a kimetszett terület, tervszerű, pontos mérnöki munka eredménye volt.(ld. 6 sz mell.) E területen  a közutak keresztezésében épült fel az új római katolikus templom   (1783-1794.). A mellette  levő régi vendégfogadót plébánia lakká építették át ( 1842. évi térképen  218 a. szám), helyette korszerű vendégfogadó-postakocsi állomás épült ( térképen b. számú épület). A kastély melletti községháza helyett a város vezetése megkapta a mészárszék épületét (mai óvoda helyén): Helyette a  vendégfogadó mellett épült fel az új mészárszék ( térképen a. épület ). Új orvos-lakás (c.épület,), vadász háza (d.épület), bolthelység (e. épület), új iskola (54 a. épület), jegyző lakása (56.sz.épület), számvevői hivatal (g. épület), jószág igazgatói lakás (h. épület). A mintegy száz holdon kialakított angolkertben (n. szám) épült fel a hatalmas kupolás üvegház ( a parkban épült mai emeletes házak helyén) itt fogadta gróf Batthyány Antal József 1813-ban első Ferenc  császár feleségét  Ludovika királynét. A parkban épült fel a főkertész háza (mai kiskastély), ugyanakkor a tó partján levő kis kúriát színházzá építették át( mai pékház). A felszámolt  jobbágyporták helyett a Veszprém fele vezető út mellett mértek ki telkeket: a Marák, Jaksics, Prekler, Böde, Muzslai, Matics családoknak. Az utcát az első hat lakosról  Hatházának nevezték el. Ugyanitt mértek ki zsellértelkeket a kézműves- iparosok részére is. A Katona, Horváth, Jámbor, Kiss, Petőcz jobbágy családok  a győri út mellettkaptak telkeket, és zsellértelkeken itt építhették fel házaikat a kereskedők is. Az angolkert által kettészelt új utcarészt Főszegnek, míg a régi falurészt Alszegnek nevezték el.

   1828-ban a kisbéri birtokot Batthyány Antal József halála után fiai :Gusztáv és Kázmér örökölték. Gusztáv honosította meg Kisbéren az angol telivér lótenyésztést. Ezért a kastéllyal szemben két „U” alakú épület csoportot építtetett istállóknak és csikós lakásoknak. 1836-ban Gusztáv és Kázmér a Batthyány birtokokon megosztozott, Kázméré lett: Kisbér, Bicske, Somodor, Hantos, Siklós uradalmak. Batthyány Kázmér otthonát Pesten a Duna-parti Wodianer palotában és Kisbéren rendezte be. A kisbéri kastélyt 1840-ben klasszicista stílusban átépíttette és oldalszárnnyal bővíttette, A Nagy-tó mögötti  tófarokban hangulatos szigetet építtetett, amelyet a  kor divatos növényei díszítettek.( később itt volt a strand fürdő.) A tavat jegenyesoros sétaúton lehetett körüljárni. A sétány építése miatt 1838-ban a tóparton épült zsellérházakat felszámolták és a plébánia melletti új utcába költöztették át. Az új utcát Új utcának nevezték el.

   1795-ben a település státusza megváltozott, mezővárosi rangot, évi négy országos vásár tartására és heti egy piacnapra engedélyt kapott. A piacokat a templom körüli téren tartották, ezért a teret a lakosság Piactérnek nevezte el. Az állatvásárteret  a tófaroknál alakították ki, amelyet Vásártérnek nevezték el. (ma Szent János tér). Így alakult ki a város öt utcából álló modern sugaras térszerkezete központjában az új római katolikus templommal (lásd 1842 évi belterületi térképet). A Batthyányak alatt kialakított térszerkezet ma is jellemző a városra. (ld. 7 sz. mell.)A házakat 1-től 245-ig sorszámmal látták el. A sorszámozást a Főszeg baloldali végénél kezdték, majd a Hatház, Alszeg, Vásártér, Német, Új utca után a Főszeg jobboldali végén a 245. számú háznál fejezték be. A hatóság ekkor még nem avatkozott be az utca elnevezésekbe, ezeket a lakosság spontán nevezte el.

   Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után gróf Batthyány Kázmér Kossuthtal Török országba emigrált, távollétében halálra és teljes vagyonvesztésre ítélték. Kisbéren császári királyi rendeletre 1853-ban katonai ménest létesítettek. A ménes szervezésével és építésével Ritter Ferenc tábornokot bízták meg. Ekkor újabb építkezésekre került sor. A kastéllyal szemben megépült a Királyi lovarda, mellette a régi épületek átalakításával két „U” alakú épületcsoport. A törzsmén istállót a kastély mellett, déli oldalon építették fel. Ezeknek az épületeknek a minőségen túl az esztétikai értékük országosan is igen jelentős. A kastélyhoz épített épületek és lovarda által egybefogott térség ma a város legharmonikusabb tere és épület együttese (lásd  8,9 sz mell.)).

   A mai úgynevezett történelmi eredetű utca elnevezésekre a 19.század végén került sor Az Alszeget Deák Ferenc-, a Főszeget Kossuth Lajos-, a Hatházát Széchenyi István - az Új utcát Petőfi Sándor-, a Német utcát Magyar utcának-, a Piac teret Batthyány térnek nevezték el. A  tófaroknál kialakított állat vásártér helyet, Vásárteret a régi temető helyén alakították ki.(mai  ált. iskola-tűzoltó szertár.) A volt Vásárteret Szent János térnek nevezték el.

   A 20. század elején a népesség szaporodásával párhuzamosan, újabb terültek kerültek beépítésre. A ménes kocsisainak elhelyezésére 1904-ben hat darab négylakásos cselédház építésére került sor (Kocsis házak). Az új utcát az építtető ménes parancsnokról Desseő Gyula utcának nevezték el. A Déli -vasút pálya mentén 1910-körül, telkek kialakítására került sor. E területen fokozatos épült fel a Perczel Mór utca (Perczel tábornok hadtestének utóvédje a Móri csata előtt ezen a helyen táborozott) és a Vasút utca. Ez utóbbi elnevezése 1930-tól Horthy Miklós út,ma Köztársaság utca.

   Az első világháború után a  Pajtai dűlő területén új utcákat mértek ki. Itt elsősorban azok kaptak házhelyeket, akik a Faluépítő Közösségi Szövetkezet ( FAKSz) keretében építkeztek. Az új utcákat Kolozsvári (Kolozsvári ménesparancsnokról ) és Illényi ( Illényi József 1854-1907-ig plébános Kisbéren) utcának nevezték el. Ezen a területen épült fel a Magyar utca párhuzamos sora is.

   A másik újtelepet az Angolkert alatti dűlő területéből alakították ki. A telkek vásárlásánál a ménes alkalmazottai kedvezményt és elővásárlási jogot élveztek. Az építkezések 1926 körül kezdődtek el. A kialakított utcákat az 1930.as évek közepén : Arany János, Rákóczi Ferenc, Kozma Ferenc (1868.tól a Földművelési minisztérium Lótenyésztési főosztály vezetője),  Hunyadi János, báró Wenckheim Béla ( 1860-tól a Lótenyésztési Bizottmány elnöke ) történelmi személyekről, a Vásártár melletti  utcát,ugyanakkor Vásártéri utcának nevezték el. (ld. 10.sz mell.) A képviselő testület 1940-ben  a Wenckheim Béla utcában ingyen telkeket bocsátott a Közjóléti Szövetkezet rendelkezésére, a nagycsaládos ( ONCSA) házak felépítéséhez. A Szent Imre év keretében , 1930-ban került sor a Perczel Mór utcával párhuzamosan a Kishomok dűlőben a Szent Imre utca kialakítására.

    

   A második világháború után a park területén épült istállókat lebontották és helyén 1946-ban a Szabadság utca épült fel. A volt ménesi legelőt felparcellázták és itt alakították ki a: Fáy András-, Dobi István-, Beyr-, Béke-, Diófa-, Táncsics Mihály-, Ady Endre-, és a Kun Béla-(ma Pacsirta) utcákat. E jelentős utcabővítések után, már csak kisebb kiegészítésekre került sor. Az 1970-es évektől épültek be a: Sport-, Iskola-, Zrínyi-, Ménes-, Muskátli-, Kishomok-, Tópart-, és a Patak utcák. A Deák Ferenc-, és a Köztársaság utca kertjeiből alakították ki a 80-as években a Fadrusz János-, Ritter Ferenc-, Kincsem-,utcákat. (Lásd a 11. sz mell. )