„TUDÓS FOTÓS"

Dr. Bárány Nándor gépészmérnök 1899. május 31.-én született Kisbéren. Édesapja, Rendesi Bárány Pál, mint építészeti intéző 1889-ben lépett a kisbéri ménes szolgálatába. Több kisbéri épület terve – posta, ménesparancsnoki lakás, Török villa , Bárány villa, nádasdpusztai kastély, nyeszkenyei kúria  stb.- fűződik a nevéhez .

Bárány Nándor iskoláit Kisbéren, majd Székesfehérváron végezte. Kora gyermekkora óta szenvedélyes amatőr fényképész volt, s az optika iránti élénk érdeklődése meghatározta későbbi pályafutását.  Tehetsége már fiatalon megmutatkozott: 1916-ban a székesfehérvári Főreáliskolában a fizikai és kémiai pályaíjat is elnyerte. 1917-ben hadiérettségit tett.  Évtizedeken keresztül katonatiszt volt; 1958-ban technikus ezredesként helyezték, tartalékállományba.

A Műegyetemen 1928-ban szerzett mérnöki oklevelet. Ez után kinevezték az ellenőrző kirendeltség vezetőjének, a Süss Nándor Precizíos Mechanikai gyárba, későbbi nevén Magyar Optikai  Művekbe. Ezt a munkáját 1944. novemberéig látta el. 1931-1977 között írt szakcikkei minden jelentős hazai fotós szaklapban megjelentek. 1931-ben megtervezett lágyrajzú  objektívjét „HAFAR „  néven  a Hatschek és Farkas cég forgalmazta. A Gamma Művek vezérigazgatójának felkérésére létrehozta a cég optikai tervező részlegét és elkészítette több optikai műszer tervét.

1949-ben megbízták a Finommechanikai és Optikai Kutató Laboratórium vezetésével. Az ott végzett munka eredményeképpen 1951-ben Kossuth-díjat kapott. 1952-ben a műszaki tudományok doktorává avatták, 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta és a Műszaki Egyetem docensévé, nevezték ki. 1957-től nyugdíjazásáig, 1967-ig tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1977. október 6-án  - Budapesten hunyt el.

A fényképészeti optika valamennyi ágát átfogják publikációi. Első könyve 1932-ben jelent meg, ennek folytatását 1947-ben még szerzői kiadásban jelentette meg. Saját összesítése szerint az 1951-től hat kötetben közzétett, „Optikai műszerek elmélete és gyakorlata”  című könyve 5000 oldalon 5500 ábrát tartalmaz.

1931-ben szerepeltek először a Rádió-Fotó-Amatőr című folyóirat hasábjain elvont fogalmakat ábrázoló képei, melyek néhány éven belül számos más hazai és külföldi folyóiratban is megjelentek. Gödöllői házának kertjében termesztett kaktuszairól az 1930-as évek tárgyias stílusban fogant fotói részben még publikálatlanok. Gyermekeinek fa építő játékáról exponált fényképeit, festményei elkészítésekor használta fel. Írásait gyakran illusztrálta saját, az ismertetett optikai jelenséget bemutató csendéleteivel. Ezek között olyat is közzétett, amit 180 fokos látószögű objektívvel fényképezett.

Bárány alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, néhány képe az elmúlt években több fotótörténeti kiállításon és albumban is feltűnt, életművének egyes részei mégis feltáratlanok és a Katona Lajos Városi Könyvtárban 2007-ben megrendezett emlékkiállítás egyben első önálló tárlata  volt..

Életművének bemutatója és az emlékkiállítás rendezője Fejér Zoltán fotótörténész.